Alábbi cikkünkben a hennát, mint díszítőeljárást szeretnénk Nektek bemutatni, hiszen a 2007. október 1-én életbelépett jogszabályváltozás szerint a henna oktatása az alapképzés része a kéz- és lábápoló, műkörömépítő szakképzéseken. Reméljük, cikkünk hatására Ti is nagyobb kedvet kaptok a technika elsajátítására, mi már nagyon szeretjük!

Az élénkzöld, bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol jól viseli a forró, száraz éghajlatot. A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti. Ez az egyik legősibb kozmetikum, hűsítő és gyógyító hatását már kb. 5000 évvel ezelőtt is ismerték. Ezeken a területeken a fontosabb események, mint pl. az esküvő, szerves része a hennafestés.

A hennának apró, kerek levelei és bogyószerű magvai vannak. Számos különböző neve és változata ismert. Finom, piros, rózsaszín, vagy fehér négyszirmú virágja van, – jellegzetesen a közepéből hosszan kinyúló bibével. A virágok olaját évszázadok óta használják illatszerként. A henna hűsítő hatására sivatagi népek jöttek rá elsőként. A megőrölt pépbe mártották kéz- és lábfejüket, s így könnyebben elviselték a pusztító hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart.

A hennát gyógyító célokra is használják. Indiában és Észak-Afrikában a hennát bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák nagy előszeretettel. Fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása is van, ezért gyakran használják kisebb karcolások ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére, ezenkívül pozitív hatást gyakorol húzódásokra, reumás fájdalmakra, és ízületi gyulladásokra. Lábfejre kenve hatásos lábgombásodás, tyúkszem, vízhólyag ellen, ecettel keverve pedig fejfájásra. Európában is ismert, hogy remek hajkondicionáló, jól használható korpásodás ellen, valamint megállítja a hajhullást. A hennapor finomra őrölt, kellemes gyógynövény illata van, ezért érdemes megszagolni, és kerülni a toxikus, kellemetlen szagú hennát.

A pépet, ha időnk engedi, magunk készítsük el, hiszen az előrecsomagolt hennapép legfeljebb négy napig marad friss. Az előrecsomagolt hennapor valószínűleg tartósítószert tartalmaz, így bőrirritációt okozhat, és csökkenti a henna bőrre gyakorolt jótékony hatását. Nagy a különbség a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A haj festésére szolgáló henna nem alkalmas a bőr festésére, mert nem elég erős ahhoz, hogy a bőrt megfogja, valamint nagyrészt adalékokat (pl. fémsókat) tartalmaz, amelyek a henna behatolását segítik a hajszálakba. A bőrre való henna általában finomabb őrlésű, mint a hajra való és a színe is más. A bőrre való henna színe általában élénkzöld, minél élénkebb zöld, általában annál sötétebb lesz a minta.

Nagyon sok múlik a henna csomagolásán, mert ha közvetlen fény éri színe megfakulhat, kevésbé fogja meg a bőrt, ha pedig a levegővel érintkezik, annak páratartalma aktiválja a növény festékanyagát, színe barnára, vagy sárgára változhat még a bőrre való felvitel előtt. Ezért ügyeljünk, hogy a kész pépet levegőtől, fénytől elzárva tároljuk.
A tiszta henna természetes anyag, biztonságosan alkalmazható, szinte soha nem vált ki bőrallergiát. Elfogyasztása ugyan nem káros, de nem javasoljuk, mivel a vörösvérsejtekre hatással van, és sárgaságot okozhat.

Pasztakészítés

Ahhoz hogy hennával festhessünk magunkra, először el kell készítenünk a pasztát. Ehhez többféle recept létezik, lehet főzéssel vagy anélkül készíteni, a lényeg, hogy megfelelő minőségű alapanyagokkal dolgozzunk.

A fő alapanyagok:

• hennapor
• eukaliptusz olaj
• cukor
• citromlé

Ezt a néhány összetevőt kell összekeverni, majd egy napot érni hagyni, hogy festésre alkalmas legyen. A keverésnél nagyon fontos a megfelelő állag és az, hogy amennyire csak lehet, csomómentes legyen az anyag. Nagyjából fogkrém állagúra kell elkészíteni a pasztát, hígabb lehet kicsit, de sűrűbb ne legyen, mivel az csak megnehezíti a munkát.

Miután elkészült a minta, a pasztát egy-másfél órán keresztül a bőrön kell hagyni, hogy száradjon. Miközben a bőrön van a paszta, vigyázni kell, nehogy elkenődjön. Ezután azt szárazon el kell távolítani (finoman le kell kaparni). Miután eltávolítottuk a kiszáradt pasztát a bőrről, a minta mindenképpen narancsszínt kap, és egy nap kell neki, hogy elérje a végleges színét, ami minden esetben barnás-vöröses színárnyalat. Fontos, hogy az érintett területet minimum három órán keresztül nem érheti víz, ezután azonban szabadon érheti. Tudnunk kell, hogy a gyógyvizek, termálfürdők vize általában meggyorsítja a minta elhalványulását, illetve képes azt néhány óra alatt eltüntetni. Azon a napon, amikor hennafestésre megyünk, a festendő felületet ne kezeljük testápolóval, mert ez akadályozza a henna beszívódását a bőrbe. A legelterjedtebb eszköz a henna bőrre viteléhez az ún. mehndi vagy henna tölcsér. Ez leginkább a cukrászok habkinyomó tölcséréhez hasonlít, viszont annál sokkal kisebb, ebbe kerül a kész paszta. Ennek anyaga általában speciális fém illetve műanyag fólia, amely elég erős a munka közbeni nyomás elviselésére, viszont elég rugalmas ahhoz, hogy ki lehessen belőle nyomni a pasztát. A kész paszta kb. 2-3 hétig áll el, ha hosszabb ideig nem használjuk, ajánlatos mélyhűtőben tartani.

Fontos azonban, hogy hennát csak megbízható forrásból vegyünk, mivel ha kemikáliával keverik, allergizálhat! Ugyanez a helyzet a fekete hennával, ezért a minta felvitele előtt mindenképpen végezzünk bőrpróbát, lehetőleg olyan helyen, ahol nem feltűnő. Már másnap ellenőrizhetjük, ha a bőr nem lett piros vagy kiütéses, nyugodtan festhetünk. A sima henna esetében allergiás reakció nincs!

Tudni kell, hogy a henna tartóssága nagyban függ az illető bőrétől és attól is, hogy hogyan ápoljuk a kész hennát. Alapesetben a minta 10 nap és akár 3 hét között is tarthat. A hennás testfestés sikerességét több dolog is befolyásolja: a paszta megfelelő, egyenletes felviteli vastagsága az alapanyagok minősége a paszta frissessége a bőrtípus az izzadékonyság mértéke a bőr megfelelő tisztasága, zsírmentessége víztiltás betartása.

Vigyázzunk a henna motívumaival is, mivel például a kínai írásjeleknél akár egy apró eltérés is egészen más jelentéssel bírhat!

modell: Kata
henna: Csizmadia Réka
fotó: Bánfalvi László
Eredeti megjelenés: Körömmánia Magazin – I.évfolyam, 1.szám